Várkonyi András

Hobbi: zene, foci, irodalom

Kedvenc háziállat: kutya

Kedvenc együttes, énekes: Illés, Bon Jovi

Kedvenc szín: barna

Kedvenc film: Amerikai szépség

Kedvenc étel: vadhúsok

Kedvenc sport: foci

Székesfehérváron születtem. Iskoláimat Budapesten végeztem, a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban. A legendás színjátszó szakkör tagjaként a Pinceszínhházban is játszottam nagyobb szerepeket. Másik szerelmemnek, az írásnak is hódoltam, különböző lapokban már korán novelláim, riportjaim jelentek meg.

Az érettségi után egy évet dolgoztam. A termelést sírszalag- és csavarkészítő, kerámiai, a méhészeti üzemekben ismertem meg. Közben a Vígszínházban játszottam néhány mondatos szerepeket, ami 1967-ben óriási dolog volt.

Majd egyszerre vettek fel a Színművészeti Főiskolára, földi kísérőnek Ferihegyre és bemondó-tanoncnak a rádióba.

A Színművészeti Főiskola mellett döntöttem, emellett pedig riportokat is készítettem.

Közben írtam meg a Thália mostohafia című regényemet. Kisebb kitérő után: a színház prímásával duót alkotva két év után szakítottam a legendával, és bárzongoristának szerződtem a Balatonra. Itt ért a Vidám Színpad felkérése, valamint az ELTE Bölcsészkarának sikeres felvételije. Így 1973-tól 1983-ig a színház tagjaként elvégeztem az egyetemet is. Vidám Színpadi szerepeim feledésbe merültek.

1983-1985 között dramaturg lettem egy darabomat (Szupermancs) be is mutatták. Sportolóként a színészválogatott futballcsapatában őrjítettem éveken át egyéni mozgásommal a mindenkori ellenfelet.

Közben beindult a szinkron és a film. Kb. 20 nyugati moziban forgattam (Ashenden, Rasputin, Catfael, Bűn és bűnhődés stb...) Nem maradtak ki az életetmből a magyar tévéjátékok sem: pl. a Rejtekhely és az Esti Kornél. Állandó munkáim vannak különböző szinkronstúdiókban és néhány reklámcégnél.